Ez a weblap Adobe Flash elemet tartalmaz, valamint ezek megjelenítéséhez a Javascriptek futtatását is engedélyezni kell!

Kérem töltse le a megjelenítéshez szükséges Flash Playert az Adobe honlapjáról és engedélyezze a Javascriptek futtatását.
 

1985

ZX Spectrum, ZX Spectrum+ és HT1080Z Basic nyelven történő programozása.

1986

Primo, és Commodore számítógépek programozása, az első publikus szoftver elkészítése reklámok megjelenítésére bolti kirakatban elhelyezett tévén. Ismerkedés az assemblerrel.

1987

Proper-16 számítógépen ismerkedés a Microsoft DOS alapjaival. Továbbra is a Basic nyelv használata IBM PC kompatibilis eszközökön, valamint TPA-1148 számítógépen VMS operációs rendszer alatt.

1988

IBM XT kompatibilis számítógépen Microsoft DOS 3.3 operációs rendszeren a Turbo Pascal alapjainak elsajátítása.

1989

IBM XT,AT kompatibilis számítógépen Microsoft DOS operációs rendszeren Turbo Pascal nyelven történő programozás, Assembler nyelv alapjainak elsajátítása. Ismerkedés Siemens 2000 számítógépen CAD/CAM alkalmazás használatával és Fortran nyelven történő programozásával. Beiratkozás a SZÁMALK főiskolára és a programozáshoz kapcsolódó elméleti tantárgyakban folytatott tanulmányok megkezdése.

1990

Turbo Pascal nyelven az első publikus program elkészítése, amely egy munkaügyi közvetítő cég humán erőforrásainak nyilvántartását szolgálta. Az adatbázisban bármely felvitt adatmező szerint lehetett keresni, és listázni, a betöltendő állás kívánalmainak megfelelően. Az alkalmazás nem használt adatbázis kezelő motort. A rendszert legalább két évig használták, utána nincs tudomásom az utóéletéről.

1991

TPA Pascal nyelv tanulása és az első raktári és bolti eladó és nyilvántartó rendszer elkészítése a Nagy Lovas Bolt számára. A program adatbázis motor nélkül dolgozott, több átalakítást is megélt és kb. 1995-1996-ig volt használatban. Működött Novell Serveren is, hálózatban Novell Lite rendszerrel is, Boot Epromos gépeken és floppy-s boot-olású rendszerben is. Sokat tanultam a program, valamint a rendszer megírása alatt és a hálózatok építéséről is. A program kis és nagykert egyaránt kezelt, napi-havi lekérdezéseket, áfaanalitikákat készített, valamint mindenféle raktári nyilvántartást is végzett. A program megadta az első lépést a kereskedelemben használható programok készítésére, a minimális kereskedelmi szaktudás elsajátításához. Ez az év szolgált az első 386-os PC-k megismerésére, valamint a véges-elem módszerrel számítógéppel támogatott tervezéshez használható programokkal való ismerkedésre is. Sikerült egy ló nyeregváz végeselem modelljét (ez egy szabálytalan, de szimmetrikus test, amely a klassszikus mechanikával nehezen méretezhető) elkészítenem, számítógéppel kielemeznem a veszélyes keresztmetszeteket, és kompozit műanyag technológiával (műgyanta + üvegszál + szénszál) elkészítenem a javított, könnyített modellt (az eredeti az fa + fém alapokon készült, ezért nehéz volt). Ezzel a modellel, kísérleteket, töréspróbákat végeztem, a számítások igazolására.

1992

Diplomamunka a BME számára mesterséges intelligencia és szakértői rendszerek témakörben. A diplomamunkához tartozott egy alkalmazás is, amelyet egy speciális 3 állapotú logika kezelésére Turbo Pascalban kifejlesztett nyelven kellett elkészíteni. A program hidraulikus rendszerekhez szükséges tervezési munkát végezte el a rajzolással egyetemben, amelynek keretében kérdéseket tett fel a rendszerrel kapcsolatban és az ezekre adott válaszok alapján elkészítette a rendszer tervét. A programhoz szükséges adattárat egy másik Turbo Pascal program biztosította, amely a SZÁMALK főiskolai szakdolgozatom keretében került kidolgozásra. A műegyetemen jó eredménnyel diplomáztam és a végzett egyedi munkák miatt kitüntetést kaptam (az utolsó évben elég sokat dolgoztam és kevesebbet tanultam), a SZÁMALK-ot pedig kitűnővel végeztem. Ebben az évben megkezdtük a Gyulai Közüzemi Vállalat (akkor még Vímű) vízkitermelési rendszerének felügyeletét ellátó PLC-ket vezérlő, kezelő PC-s program elkészítését. A program Turbo Pascal nyelven készült, az akkori PC-k teljes grafikai repertoárját kihasználva. Víztornyot, szivattyúkat, tárolókat vezérelt, figyelt. Zseniálisan oldotta meg a nagy vezérlő PLC-k kontrollját, a mérési adatok begyűjtését, soros porton alkalmazott vonalas és rádiós modemekkel. A PLC-k vezérlése Szigeti László mérnök, informatikus és egyetemi társam feladata volt. Számomra a grafikus és kezelői felület volt a kihívás. A program egy porton több modemet kezelt DOS platformon, időosztással és címzéssel, Szigeti Lászlónak vissza kellett fejtenie a kommunikációs protokollt, mert a szállító veszprémi cégtől működő programot és információt nem lehetett kapni. Nekem egy kommunikációs és megjelenítést, beavatkozást végző multitask rendszert kellett megvalósítanom. A programba beledolgoztam egy előre programozhatóságot, amellyel előre meg lehetett adni a szinteket, a szivattyúk kapcsolását, illetve riasztásokat lehetett beállítani. További bővítés volt, hogy a programot modemen keresztül két telephelyen összekapcsoltuk, amelyen az egyik volt a vezérlő gép, de a másik gép is megkapta a mért és figyelt adatokat és grafikailag ugyanúgy látta az üzemet, mint a vezérlést végző eszköz. A két központ között lehetett naplózott üzeneteket váltani és a vezérlést átadni. Fantasztikusan jól sikerült munka volt, azt hiszem 1999-ig folyamatosan használták. Iszonyatosan stabil és jó szerszám volt a szakemberek kezében.
A Körös Volán Rt rendszergazdaként szeptemberben alkalmazott, és először a TPA-t kellett közelebbről megismernem, mert az anyag, könyvelés, és forgalmi rendszerek még ezen működtek. Igazából három rendszer a likvid, bér és menetlevél feldolgozás került át PC-re, de azokkal is volt sebesség probléma.

1993

A Körös Volánnál a fő projekt a TPA kiváltása volt. Ennek program oldali lehetőségét Kiss Ferenc kollegám biztosította, aki a könyvelés, mérleg rendszert képes volt áttenni PC-re (később az anyagrendszert is), valamint sikerült az AV-Soft cégtől megfelelő menetrendi, forda programokat beszerezni. Az én feladatom egy új terület megismerése során a hardver és a rendszerintegráció volt. Vagyis PC, PC hálózat, operációs rendszerek, kommunikáció. Ezeket kellett működésbe lendíteni. A választásom Novell Netware 3.11, 3.12 és 10 Mbit Ethernet BNC hálózat volt, DOS 6.22 és Windows 3.11 munkaállomásokkal. Sikerült egyszerű, de akkor a kollegáimnak még ismeretlen trükkökkel (smartdisk, himem.sys emm386.exe) a korábbi PC-ket jó feldolgozási sebességre ösztönözni. Ebben az évben a hardver, hardver tervezés, szerelés, üzembe helyezés volt az amit meg kellett tanulnom.
Ez az év volt az az év, amikor az Info*Sys Kft. nevével megismerkedtem, akik Psion MCR típusú APEH engedélyes pénztárgépeket forgalmaztak, és úgy gondolták, hogy ez mivel kicsi és mobil eszköz is, jól alkalmazható a Volán szakmában. Ezért megkeresték a Volánokat és megkínálták nekik a terméküket, mivel az APEH azokban az időkben tette a nyugtaadást kötelezővé pénztárgéppel.
A Körös Volán Rt. rámozdult a feladat megoldására, és vett 10 db MCR-4E pénztárgépet az Info*Sys Kft.-től, azért, hogy ezeket kipróbálják. Ezt az üzletet, csak annyiban én intéztem, hogy a megrendelést, illetve a megrendelés előtt egy személyes találkozást szerveztem, ahol megnéztem az eszközt, ami nem tetszett, mert csúnya volt, hosszúkás és kicsik voltak a gombjai. Erről írtam egy jelentést, de mivel az APEH akkor még visszatérítést adott a pénztárgépekre, nem került a cégnek szinte semmibe, mert 50 eFt volt a gép és ennyi volt a visszatérítés is, így próbából május környékén megérkeztek ezek a gépek és beraktuk a raktárba, mert élő ember nem ért rá vele foglalkozni, én sem.
A sikeres Gyulai Közüzemi Vállalatnál végzett szoftver munkának köszönhetően újabb megbízást kaptam, amelyben az akkori SZÜV által végzett lakossági víz- csatorna-, szemétdíj számlázást egy PC-s rendszerrel elvégezhető megoldásra kellett átállítani. Ezzel a feladattal próbálkozott már egy programozó kolléga aki befulladt a rendszerbe, mert Clipper nyelvet használt és nem igazán tett bele annyi munkát amennyi kellett volna. Eredetileg arra kértek fel, hogy fejezzem be azt a szoftvert, de én életemben talán csak két mini-programot írtam Clipperben, és a Dbase nyelvet a trafikosok nyelvének tartottam, valamint szerzői jogi problémákat is okozott bennem a dolog, amit a Vízműben ugyan nem nagyon értettek, de elfogadták a döntésemet az irányba, hogy az ARC-NET hálózatot lecserélem Ethernetre, a szervert rendes Novell szerverré alakítom és a Novellhez akkor járó Btrieve adatbáziskezelővel, Turbo Pascal nyelven elkészítem a programot 3 hónap alatt és az bizony működni is fog. Éjjel nappal dolgoztam, mivel a számlázás nem volt új, de a vízdíjszámítás igen, ezért rengeteget kellett tanuljak hozzá. Miközben megszülettek az első körzetekben kiadott számlák az egész rendszer átalakult egy lakossági számlázóból, egy ügyfélkezelő rendszerré, ahol az összes fogyasztóhely összes változását is nyomon lehet követni. A program olyan sikeres, hogy több átdolgozás óta, a mai napig működik, és nem okoz gondot a havi 10-11 ezer számla kiadása, nyilvántartása, on-line ügyfélkezelése. A program LAQO márkanéven fut, és sajnos még egy plágium pert is megélt már, mert a Clipperes kolléga megvádolt a know-howja eltulajdonításával (a kis butusnak fogalma sem volt arról, hogy én nem tudok Dbase-ul). Augusztusban a Körös Volán vezetők elővették a problémát, majd kiírták a feladatomnak, az eszköz alkalmassá tételét a buszos felhasználásra, mivel szorított a határidő abban az ügyben, hogy ha a Körös Volán APEH visszatérítés igénybevételével akar vásárolni 1993 év végéig meg kell ezt tegye. Tehát az igazi közös munka az Info*Sys Kft.-vel 1993 augusztusában indult, mint kezdő informatikus, aki a Körös Volán Rt. alkalmazásában áll és egy buszos jegykiadó pénztárgépet akar készíteni. Szeptembertől hetenként 2-3 alkalommal jártam fel Budapestre, mert a telefonon történő egyeztetések nem voltak eredményesek, ugyanis a szoftvert olyan mértékben kellett átírni, ami állandó személyes kapcsolatot és folyamatos munkát igényelt tőlem is. Miközben folytak a szoftver munkák, a hardver átalakítására is sort kellett keríteni, mert a 24V-ról történő működésen túl, az termék alakján is változtatni kellett. Bevezetésre kerültek a kiemelt gombok, új hardver belső került kialakításra stb. A munkát fiatal nagyon tehetséges mérnökök végezték akik rekord idő alatt novemberre újjá varázsolták a hardvert.  Beépítésre került - saját know-how alapján - egy vektoros vonali kilométer számoló eljárás, amely az egyszerű betérőket is jól kezelte, kialakításra került a jegyformátum, elszámolások rendszere, és a díjszámítási eljárás. A feladat elvégzése közben a Körös Volán Rt. forgalmi dolgozóitól RENGETEGET tanultam, igazából a személyszállítási know-how nagy részét ekkor tanultam meg. Embertelenül nagy munka volt ez egy embernek, de a forgalomban dolgozó kollegák annyira jók voltak, hogy egy novemberi bemutatón sikeresen debütált az Info*Sys Kft. termékeként a Körös Volán Rt. bemutatásában 10 db új hardver köntösbe épített BUSYS jegykiadó pénztárgép. A név egyébként a Körös Volán Rt. akkori forgalmi igazgatójának szüleménye volt. Természetesen az eszköz rengeteg sebből vérzett még, hiszen nem volt még éles teszteken, és még a gyermekbetegségei sem jöttek elő. Ezeknek a problémáknak a kezelését végeztük az év hátralevő részében, javítva a hardveren és a szoftveren együttesen. 1993. decemberében a Körös Volán megrendelte a szükségleteinek megfelelő 150 db eszközt, én pedig megkaptam a behívómat a Magyar Honvédség állományába. Rá kellett döbbenjek, hogy a rendszerépítés, nem egészen ugyanaz, mint, hogy az ember készíttet egy eszközt és megírja a szoftvert, mert ehhez a jegykiadó pénztárgéphez szükséges volt egy törzsadat konvertáló és feltöltő rendszerre, valamint egy elszámolásokat, adatokat letöltő és kezelő rendszerre.

1994

A BUSYS eszközök sorra érkeztek be, semmilyen üzemelési tapasztalatunk nem volt, és a programfeltöltéssel is voltak gondok.
A hadsereg sem volt haszontalan, mert szerencsére 1994 az első olyan év volt, amikor az egyetemet végzett sorkatonák katonai foiskolára vonulhattak be sorkatonai szolgálatot letölteni. Eredetileg tüzérnek soroztak be a műszaki egyetemi diploma miatt, de a bevonuláskor a fizikai állapotomra tekintettel felajánlották a felderítői szakot. Elfogadtam és nem bántam meg. A hadsereg számomra 6 hónap folyamatos kiképzéssel (alapkiképzés + szakmai képzések) valamint iskolába járással telt. Ennek keretében a Kossuth Lajos Katonai Műszaki Főiskolán kellett felderítő szakon órákat felvenni (természetesen csak a szaktárgyakat) és nyáron államvizsgázni, és diplomát szerezni (ez lett a harmadik diplomám). Miközben a hadsereg lefoglalt, a második hónaptól kezdve tűzoltással foglalkoztam, hiszen a Körös Volán Rt. BUSYS rendszere félig volt befejezve és a forgalomban dolgozó kollégáim nem tudták a rendszer üzembe helyezését elvégezni, az informatikában jártas kollegáim pedig vagy feladták, vagy nem is értettek hozzá. Ezért még az alapkiképzés során egyedülálló módon engedélyt kaptam arra, hogy az akkor még tilos eszközökkel fejleszt;st v;gezzek (számítógép, digitális adatrögzítésre alkalmas eszközök) A hadsereg utolsó három hónapját Debrecenben gyakorlaton kellet töltenem mint főtörzsörmester a felderítő századnál. Ott is írtam egy csöppnyi nyilvántartó programot, de már nem tudom mit, miközben a teljes kiképzési tervet és napos tiszti szolgálatot, valamint a BUSYS rendszer javítását is toltam magam előtt.
Novemberben szereltem, és másnap már a munkahelyemen ültem, mert a BUSYS rendszer az utolsókat rúgta, napi 30-40 eszköz volt működésképtelen, nem volt PC-s elszámoltatás, a teljes kudarc lehetősége fenyegetett. Harmadik munkanapomon a vállalat vezetői magukhoz hivattak, azzal a céllal, hogy elbúcsúzzanak tőlem a sikertelen projekt miatt, és ebben az elhatározásukban az sem zavarta őket, hogy közel tíz hónapig nem dolgoztam. Mivel kiderült, hogy a gépeket, nem lehet visszaadni a szállítónak (nem volt szállítási szerződés, a jogász és a fejesek sem gondoltak rá, hogy az írásos megrendelés és visszaigazoláson túl szükség lenne rá), azt kértem, hogy adjanak 30 napot és rendbe rakom a rendszert. Vonakodva megkaptam a lehetőséget. Ezután összefogtunk a forgalomban dolgozó kollegákkal, és megkerestük szisztematikusan a hibák forrását, ekkor alakítottuk ki a hipotézis felállítás és igazolás módszerével történő informatikai rendszerjavítást és sorra orvosoltam, vagy orvosoltattam a gondokat. Borzasztó egyszerű trükkök voltak, amelyeket kis szoftvermódosításokkal (pl. kikapcsolási menüpont) meg lehetett oldani. Óriási siker lett belőle, a napi 30-40 hibás gép a decemberi téli időszakban is csak heti 3-4 eszközre csökkent, maradhattam a közlekedési szakmában és kivívtam azt az elfogadottságot, amely lehetőséget adott arra, hogy saját szájízem szerint átszervezzem a Körös Volán Számítástechnikáját. Ebben az évben a Borsod Volán Rt. is a BUSYS rendszer mellett döntött és teljesen a saját képükre kérték átalakítani a programot. Az átalakításban én csak egy új mátrixos vonali kezelőmodult készítettem, a szakmai részek átalakítását, saját fejlesztésben végezték az általam átadott forráskódokkal.

1995

Az első igazán sikeres év. Kineveztek a Körös Volán Számítástechnikai Csoportjának vezetőjévé. Szerény véleményem szerint azért, mert nekem volt rendes írott koncepcióm arra, hogy mit kellene csinálni. Megalakítottam a csoportot (összeválogattam az embereket, felosztottam a munkaköröket), rendbe raktam (akkor ez még fizikai hálózatjavítási munkát jelentett két kézzel) az elhanyagolt hálózatot.
A Gyulai Közüzemi Vállalat megbízást adott két rendszer elkészítésére is az egyik a LAQO program mintájára elkészült IPAR ipari fogyasztók víz- csatornadíj számlázását, nyilvántartását végző rendszer volt. A másik egy ÜZG üzemanyag és menetlevél nyilvántartó rendszer, ami a normák szerinti és a valóságos fogyasztások kimutatására született.
További Volán társaságok léptek be a BUSYS rendszerbe (Hatvan, Nógrád, Ajka, Tapolca, Pápa, Sümeg), ezekhez konverter programokat kellett készíteni és bizonyos fokú rendszerintegrációt is kellett végezni (elszámolási adatok és menetrendi adatok illesztése).
A Gyulai Közüzem és a Körös Volán is fejlesztette a hálózatát, amely munkákban sikerült tevékenyen részt venni.
Ebben az évben jelenik meg a MÁV Rt. érdeklődése egy mobil jegyadó eszközre, amely a BZ motorvonatok számára készült volna. A MÁV Rt. a Psion & Info*Sys cégcsoportot kereste meg, de a szoftver feladatot én kaptam. A Volános program mintájára egy kistérségi vasutas programot készítettem ami mindent tudott, amit egy motorvonaton jegykiadásról kellett tudni. Ez a rendszer soha nem került bevezetésre, mert mire elkészült, egy sokkal komolyabb rendszer körvonalai rajzolódtak ki, amely a MÁV jegyvizsgálói (közkeletű nevükön kalauz) számára szükséges mobil jegykiadást valósítaná meg.

Látogatók száma :